Civil lét, 1989 I. Szervezetek, szervezeti formák, statisztikák A rendszerváltoztatást megelőző években a nagy nyüzsgés volt a „civilfronton” is, sorra szerveződtek egyesületek, klubok, baráti körök, a Népfront igyekezett minden „talpalatnyi helyet” lefedni (még magyar-izlandi (?) baráti társaság is alakult…) a civil szervezeté alakított munkabizottságaival. A Mediant Kiadó 1991-es kiadványa (Politikai kalauz; szerkesztő: dr. Farkasfalvi Lajos) az országgyűlés, a politikai pártok, szakszervezetek adatai mellett jelentős terjedelemben foglalkozott a társadalmi egyesületekkel is. Érdekes csoportosítást alkalmaztak: érdekképviseletek, ifjúsági szervezetek, és mozgalmak, valamint szellemi és politikai mozgalmak, egyesületek, társaságok, körök kategóriákba sorolták a szervezeteket. E Az önkényes válogatásom azokat a szervezeteket sorolja fel, amelyek bejegyzése 1989. január 31-e előtti, vagy ismert szervezet, és/vagy vezetője ismert személyiség (volt), esetleg székhelye kapcsolódhat a HNF „elhelyezési programjához”. A felsorolás okát (ki, miért került a listára) félkövér betűkkel jeleztem. Kutatásom szempontjait figyelembe véve, elsősorban a bejegyzés dátuma volt érdekes, hiszen 1989. január 31-ét megelőzően –törvény hiányában, elvben (!)- nem volt lehetőség társadalmi szervezet alapítására. Ám voltak olyan kivételezett helyzetű csoportok (személyek), amelyek a szabályt erősítő kivételhez tartoztak… Íme, a rendszerváltoztatás egy kis szeletét, Civília kialakulását elemző tanulmány szempontjából fontosnak ítélt „genezist” bemutató önkényes válogatásom: (NÉV, alakulás idöpontja, címe, vezetöje) Nagycsaládosok Egyesülete, 87.08.14,.1051 Nádor u. 9.? Nagycsaládosok Országos Egyesülete, 87.??.??, 1051 József nádor tér 12., Lindmayer József Vállalkozók OE, 88.02.20., 1118 Szüret u. 15., Palotás János és dr. Károlyi Miklós Szociális Munkások Mo-i E. 88.10.22., 1071 Damjanich u. 50., Gosztonyi Géza (főv. önk. alkalmazottja) Erdélyi Magyarok E., 88.12.17., ?? Erdélyi Szövetség, 88.12.18., 1075 Tanács krt. 5. ½ em. 3. ? Kisebbségvédelmi E., 88.12.20., Budavári Palota, F-épület (!!!), ? Raoul Wallenberg E., 88.12.16., 1082 Baross u. 61./III.313. ? (Munkáspárt székháza) Volt Politikai Üldözöttek Bajtársi Sz., 88.12.27., 1091 Üllői u. 45./II.32. „Hajléktalanokért” TB, 89.02.28., 1085 Stáhly u. 15., Győri Péter (a fövárosi önkormányzat szociálpolitikusa) Magyarországi Cigányok Demokratikus Sz. (MCDSZ), 89.04.08., Szolnok, Motor út 3., Dr. Náday Gyula, (aki ma is elnöke a szövetségnek!) Farkas Flórián Gyermekérdekek Mo-i Fóruma 89.04.08., 1156 Kontyfa u. 5.Csizmár Gábor (7 társelnök, 7 titkár!) Phralipe FCSz, 89.04.15., 1146 Dózsa Gy. u. 11. I.11., Osztojkán Béla Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Sz., (MNYEOSZ), 89.04.28.1081 Köztársaság tér 26.(MSZP-székház... és hol voltak a "nyugdíjas egyesületek", akiket tömörítettek?!)Szántó Sándor, Bleyer Jenő (késöbb Üszögi elnevet vette fel, és MSZP-s képvisel lett...) Magyar Helsinki Bizottság (székhely ?), 89.05.19., dr. Pelle Andrea, Kőszeg Ferenc Elvált Apák Érdekvédelmi E. 89.06.16., 1086 Hámán u. 27. ? A LÉT 89.09.11. Guttenberg Műv. Ház, Szabó Miklós Együtt Egymásért Mozgalom, 89.09.28., Beregfürdő, ? POFOSZ 89.09.19. 1145 Colombus u. 11., Fónay Jenő Lakás és Otthontalan Fiatalok Akció Szövetsége (LOFASZ), 89.10.??. 1146 Amerikai u. 96. ? (a TÉT-tagja) Megjegyzések: Megfigyelhető, hogy az 1988-ban (az egyesülési törvény születésének éve!) alakult szervezetek szisztematikusan fedik le a különböző nagy társadalmi problémaköröket. A finomítás 1989-re maradt, s ekkor még (majd 2 évig!) „dübörgött a Népfront”… a.) Rövidítések: a.1. A szervezet területi lefedettségét tekintve Mo = Magyarország(i), T = társadalmi, O = országos, a.2. A szervezettséget tekintve Sz = szövetség, szervezet, E = egyesület, F = fórum M = mozgalom, B = bizottság, Cs = csoport, a.3. A szervezet jellegét tekintve É = érdekvédelmi, I = ifjúsági, Tu = tudományos, Dk = diákkör, BK = baráti kör, K = közhasznú (1991-ben ez a forma a törvény szerint még nem létezett!), C = cigány a.4. Egyéb 0 = a cím, illetve a vezető nincs megadva * Szenv.bet. Mentő Szamaritánus E. = Szenvedélybetegeket Mentő Szamaritánus Egyesület b.) egyéb, ám nem érdektelen megjegyzések 1. A „nagycsaládosok” 1987-ben (!) két egyesületet is létrehoztak, a Lindmayer József vezette „országos egyesület” (rövidítve: NOE…) később Magyar Családszövetségre módosított, és az V. kerületi Március 15-e térre (ma a NOE székhelye) költözött. A Családszövetség működéséről nem találtam adatot, Lindmayer Józsefet többször kerestem, ám családtagjai mindig azt jelezték, hogy „külföldön tartózkodik”, és majd visszahív… Ez nem történt meg. Így nem ismerhettem meg, hogy valójában mi történt Pozsgay Imre előszobájában 1986-ban, amikor Büchler Csaba, dr. Surján László, és mások arra vártak, hogy a főtitkár mikor ad engedélyt az egyesületalapításra… 2. A Vállalkozók Országos Egyesülete sem várta meg az alapítással az egyesülési törvényt… Palotás János jó érzékkel ismerte fel az egyesületi formában való működés lehetőségeit, s ennek komoly hasznát aratta le a taxis-sztrájk utáni tárgyaláson, amely politikai jövőjét egyengette a későbbiek során. Palotás szédítő karrierjének, és az MDF-ből való távozása után megalakított Köztársaság Párt reménykeltő szárnyalásának adó-ügye vetett véget, azóta elérhetetlen… A VOE (később: VOSZ) 1998-as alakuláskor 11 csoport, 12 tagozat működött. (bővebben: A Palotás című fejezetben) A siófoki VOE-csoport vezetője dr. Almach Ottó (Zamárdi, 1998: EMU, képviselő-jelölt ) 3. A Lakosság Érdekvédelmi Tömörülése (A LÉT) – alapítók: Lakásbérlők Egyesülete, Nyugdíjas Klubok Országos Szövetsége, Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, Ingatlankezelési Városgazdálkodási Dolgozók Független Szakszervezete, Szakszervezetek Budapesti Tanácsa. A HNF Budapesti Bizottságának, és kerületi bizottságainak utódszervezetei (Együtt Budapestért Egyesület, Erzsébet-Soroksár Lakossági Egyesület, stb., a későbbiekben ezt részletezem!) LÉT később megalakította a Társadalmi Érdekegyeztető Tanácsot (TÉT), ám a „magyar civillét” jellegzetessége, hogy a HNF fővárosi utódszervezetei a demokrácia szabályaira hivatkozva az alapítót hozták lehetetlen helyzetbe, mire Szabó Miklós létrehozta a Társadalmi Kamarát (ma: Unió), amely az idők során az egyik legnagyobb civil tömörüléssé fejlődött. (az Unióval külön fejezetben találkozhat a T.Olvasó!) 4. Együtt – Egymásért Mozgalom 1989. szeptember 29-30, Beregfürdőn alakult, a Józan Élet Egészség és Családvédő Országos Szövetség, a Református Iszákosmentő Misszió, a szakszervezetek (a kiadványból nem derül ki, hogy melyek?), a Tiszántúli Református Egyházkerület, a HIT Gyülekezete, Józan Élet Baráti Kör, stb. Szervezéstechnikailag érdekes, hogy a törvény megjelenése után 8 hónappal nemcsak egy országos szövetség szerveződött meg, hanem egy több szervezetet átfogó mozgalom is…