civilia

Régen történt, de most kezd fájni... A 2011. évi CLXXV. törvény meglehetősen vegyes fogadtatásra talált Civíliában (a civilek népszerű neve a szakzsargonban). De az utóbbi 25 évben már megszokták, a változások nem könnyítik meg az önkéntesek életét.

Szóval a törvény - ellentétben 1989-es II. törvénnyel - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szól, amiben az állampolgárok egyesülési joga került közös szabályozásra. A módosítás első, és legszembetűnőbb változása, hogy a civilek  többé már nem egyen ragú szervezetek a pártok, szakszervezetek, és egyházak magasabb rendű szervezeteivel! 

Az új rendszer első parlamenti évében még egyenlőek voltak - elméletben mindenképp -, hisz nagyjából ugyanannyi támogatást kaptak a pártok, mint a  civilek. Ám mostanában több nagyságrenddel nagyobb a lényegében azonos számú párt támogatása, mint a jelenlegi létszámukban 4-5-szörösére nőtt civileké. Pedig ezen a térfélen nem épültek változtatható méretű házak, viszont a devizahitelesek száma szépen gyarapodott.

Visszakanyarodva a 2011. évi CLXXV. törvényhez. Külön fejezetet szentel a civil szervezetek csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárásának, valamint az egyszerűsített törlési eljárásnak, de egy szót sem szól arról, hogy eljön majd az új Ptk., - majd hatálybalépése - amely immár nemcsak az anyagi erőforrásokat egyesítő alapítványokat ömleszti egy törvénybe az emberi erőforrásokat egyesítő, demokratikus működésű egyesületekkel, de az új Ptk. a gazdasági társaságokra előírtakat a civilekre is vonatkoztatja. Ezek közül a legveszélyesebb a 3:17. § (4) bek., amely szerint „A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja.” Ez azt jelenti, hogy

A) vagy kibérel egy, a taglétszámának megfelelő termet székhely céljára, ami megfizethetetlen

B) vagy 10 fős szervezetté alakul (amikor is a tagság egy kis irodába, lakásba még befér), és a tagság további része annyi 10-10 fős települési szervezetbe tömörül, amennyi szükséges. Nyilvánvaló, hogy ez egy ezer-ezerötszáz tag esetén átláthatatlan konglomerátumot alkot, amely felesleges vezetési kapacitást igényel, nem szólva arról, hogyha egy irányba akarnak húzni,  akkor kell egy Főszövetség is. Bonyolult… netán ez a cél?

C) vagy  a szervezet alapszabályt módosít, a közgyűlést küldöttgyűléssé alakítjuk. Az elektorokat meg kell választani, de miután ezeknek is be kell férni a székhelyre, az A pont, imét életbe lép. 

A kérdések egyre szaporodnak. Mi lesz a többi taggal? Elbocsájtjuk a felesleget? Ezt akarja a törvényalkotó? Csak nem Civilia szétverése a cél?

Nem tartom valószínűnek, inkább egy nagy törvényalkotói bakiról lehet szó... Remélem.

 Az új törvény előírja, hogy az elnökség három tagú legyen, ami a nagyobb szervezetek esetében - ahol minden szakterületnek, de legalábbis fontosabbaknak volt alelnök szintű felelőse - felesleges gondot okoz. Egyébként is a Népfront megszűnése óta nem volt szokás a civilek életébe ilyen szinten beleszólni, legfeljebb olyan rejtett módon, hogy bizonyos pályázatokon csak olyan szervezetek indulhattak előnnyel, amelyek kizárólagosan az adott terület bizonyos  ágazatát vették fel céljaik közé. Az érthetőség kedvéért: ha pl. villámsakkra volt kiírva a pályázat, akkor a hagyományos sakkot művelők kiestek...

A három terület (egyesület, alapítvány, gazdasági társaság) egy kalapba gyömöszölése eredményezhette azt, hogy a törvényalkotó „megengedte” azt is, hogy a háromtagú elnökség helyett választható ügyvivő is. Ebben van némi ráció, mert a szervezetek többségében az elnök szokott lenni a húzóerő, a többiek meg segítik. Ezentúl másképpen hívják, nem nagy dolog! De mi lesz a demokratikus működés begyakorlásával? Az elnökség, a bizottságok kiváló terepei voltak ennek, most lesz egy vezető, aki maga dönt minden ügyben, jó, ellenőrzést gyakorolnak felette, és évente beszámolhat... de hol marad a kollektív munka, ami tulajdonképpen az egyesület alapításának lényege!

Végül, az egyesületi munka ismeretének hiányára valló szamárság: a kötelezően előírt tisztségek. Levezető elnök, jegyzőkönyv vezető két hitelesítővel, 3 fő szavazatszedő, és ha elnökség is van, akkor épp megvan az egyesülethez szükséges 10 fő! Vagyis: mindenki tisztségviselő, akár a tiszti kaszinóban.

Tisztelt Törvényalkotók, ne vigyük oda a célt? Akkor könnyebb eltalálni!

Bányai P. Mihály

közíró,

(az Állampolgári Jogvédő Liga elnöke)

Manapság sokat beszélnek a "főcivilekről", az Ökotársról, az Autonómiáról, mint a (most éppen...) főgonoszt megtestesítő alapítványokról, és kedvezményezettjeikről. A "Ki kicsoda Civíliában?" című Jókai Anna 2002-ben írt ajánlása ellenére kiadatlan kéziratomban már megjelentek ezek a nevek, s nem lenne oly meglepő sem a Szerb utcai rendőrroham, sem a pénzosztásnak ez a módja.

A nagy kérdés: spontán vagy tudatos volt a rendszerváltoztatás?

A "nyertesek" az előbbire, a "vesztesek" az utóbbira szavaznak.

A nyertesek úgy látják, hogy a rózsadombi partizánok kitörtek, és elfoglalták az akkor épp a Dunán cirkáló sétahajót, a (gulyás)ágyúk csövét a Várra szegezték, és győzött a rendszerváltás! (szerintem "változtatás, de most ezt nem feszegetném!) Persze ehhez még sok minden kellett, például deregulalizálni, hogy egyszerűbb legyen az életünk, liberalizálni, a szabadság és a szabad vállalkozás jegyében, meg spontán provatizálni, hogy azért a hős partizánoknak jusson is valami.( Persze belevettek a buliba néhány "külsőst" is, velük lehetett igazolni a spontaneitást, s azóta már leülték a rájuk mért büntetést.) A kapitalista szabadverseny miatt néhány alapvetésen is módosítani kellett pl. a "Ne lopj!" törvénye helyett a "lehetőleg ne lopj sokat, vagy ha igen, fogd rá a nyuszira!" elvet követi.

Fontos volt az ipar-kereskedelem és az mezőgazdaság és minden olyan tevékenység leépítése, amely az emberek megélhetését biztosította. Kezdetben ezt mesés (!igen!) segélyekkel pótolták, majd egyre lejjebb szorították azt, otat nyitva a fekete munkának, a bűnözés különböző formáinak.

Az elszegényítés próbája az 1990. évi CIV törvény 64-67."-aiban megfogalmazott büntetőkamat volt, amely a 3%-os lakáshitelkamatot piaci szintre (29%) emelte, de az Állampolgári Jogvédő Liga 5 éves harca, meg a politikusok józanodása ezt 5 év alatt kivezette. 2001-ben lehetővé vált a devizaalapú hitelek bevezetése, s a válság előtt már oly magasra sikerült az alapkamatot felvinni, hogy jobban megérte svájci frank alapon eladósodni. Erre jött a gazdasági válság, az ingatlanok elértéktelenedése és a forint mélyrepülése, és az ország közel fele adósrabszolgává vált. "Kedvenc" példám: egy anyuka, jó jövedelemmel, egy kislánnyal 8,6 millióra értékelt lakása vásárlásához 7,5 millió hitelt kapott, kezes és adóstárs nélkül! Fizetett vagy 3 évig, kirúgták a munkahelyéről, s aztán már nem fizetett. Nemrégiben tudatta, hogy már csak 17 millióval tartozik, közben a lakása 5 és felet sem ér. Így eladás esetén 12 milliós tartozása marad, lakása meg nem... Csak az adósmentésben bízhat.

És akkor itt van még a lakásrezsi, aminek problémáira a Jogvédő Liga a Szociális Tanácsban már 1995-ben felhívta a kormányzat figyelmét, akkor egy felmérésük (Havanna szindróma) szerint a családok harmada volt eladósodva. Ma a fele. S ha nem kezdődik meg sürgősen a munkahelyteremtés, vagyis a tömeges jövedelemszerzési képesség helyreállítása, akkor komoly társadalmi robbanás elé nézünk!

L. Nándor kérdezi: vásároltam egy töltővel, biztosítással együtt 39.000 Ft árú gps-t, amit 2 hét elteltével - 4 alkalommal használtuk!- már be se lehetett kapcsolni. A terméket visszavittük, és az üzlet elküldte a szervizbe. A papíron az áll, a szerviz max.15 naptári nap.

Lassan 1 hónapja szervizbe van a gps, ezt megelégelve bementem, hogy szeretném vissza a pénz mert nekem a gps munkára kell, én nem tudok ennyit várni 2 hét után főleg ennyi pénzért.

A boltban közölték nincs rá se garancia se jótállás a részükről ők csak „jófejek” voltak és beküldték a szervízbe, hogy ne nekem kelljen menni, de ha valamit akarok akkor hívjam a szervizet.

(Én magam is üzletvezető vagyok, csak sajnos nem ezen a területen, ezért a műszaki cikkekhez annyira nem értek.)

Az alaphelyzetből kiindulva: mindenre van garancia. Vagy a műszaki cikkekre nem igaz a garancia?

Esetleg csak a bolt nem akarnak fizetni?

A panaszfal szakértője: Normális esetben az üzletben kellett egy lepecsételt garanciajegyet kapni, az ár megfizetését igazoló egyszerűsített vagy áfás számla mellé. Készülni kell átvételi elismervénynek (jegyzőkönyv) arról, amikor a fogyasztó javítási, vagy csereigényét bejelenti. Javaslom, hogy az üzlet vezetőjével tárgyaljon, sikertelenség esetén a vásárlók könyvébe kell beírni az eddigi eseményeket.

Civil lét, 1989 I. Szervezetek, szervezeti formák, statisztikák A rendszerváltoztatást megelőző években a nagy nyüzsgés volt a „civilfronton” is, sorra szerveződtek egyesületek, klubok, baráti körök, a Népfront igyekezett minden „talpalatnyi helyet” lefedni (még magyar-izlandi (?) baráti társaság is alakult…) a civil szervezeté alakított munkabizottságaival. A Mediant Kiadó 1991-es kiadványa (Politikai kalauz; szerkesztő: dr. Farkasfalvi Lajos) az országgyűlés, a politikai pártok, szakszervezetek adatai mellett jelentős terjedelemben foglalkozott a társadalmi egyesületekkel is. Érdekes csoportosítást alkalmaztak: érdekképviseletek, ifjúsági szervezetek, és mozgalmak, valamint szellemi és politikai mozgalmak, egyesületek, társaságok, körök kategóriákba sorolták a szervezeteket. E Az önkényes válogatásom azokat a szervezeteket sorolja fel, amelyek bejegyzése 1989. január 31-e előtti, vagy ismert szervezet, és/vagy vezetője ismert személyiség (volt), esetleg székhelye kapcsolódhat a HNF „elhelyezési programjához”. A felsorolás okát (ki, miért került a listára) félkövér betűkkel jeleztem. Kutatásom szempontjait figyelembe véve, elsősorban a bejegyzés dátuma volt érdekes, hiszen 1989. január 31-ét megelőzően –törvény hiányában, elvben (!)- nem volt lehetőség társadalmi szervezet alapítására. Ám voltak olyan kivételezett helyzetű csoportok (személyek), amelyek a szabályt erősítő kivételhez tartoztak… Íme, a rendszerváltoztatás egy kis szeletét, Civília kialakulását elemző tanulmány szempontjából fontosnak ítélt „genezist” bemutató önkényes válogatásom: (NÉV, alakulás idöpontja, címe, vezetöje) Nagycsaládosok Egyesülete, 87.08.14,.1051 Nádor u. 9.? Nagycsaládosok Országos Egyesülete, 87.??.??, 1051 József nádor tér 12., Lindmayer József Vállalkozók OE, 88.02.20., 1118 Szüret u. 15., Palotás János és dr. Károlyi Miklós Szociális Munkások Mo-i E. 88.10.22., 1071 Damjanich u. 50., Gosztonyi Géza (főv. önk. alkalmazottja) Erdélyi Magyarok E., 88.12.17., ?? Erdélyi Szövetség, 88.12.18., 1075 Tanács krt. 5. ½ em. 3. ? Kisebbségvédelmi E., 88.12.20., Budavári Palota, F-épület (!!!), ? Raoul Wallenberg E., 88.12.16., 1082 Baross u. 61./III.313. ? (Munkáspárt székháza) Volt Politikai Üldözöttek Bajtársi Sz., 88.12.27., 1091 Üllői u. 45./II.32. „Hajléktalanokért” TB, 89.02.28., 1085 Stáhly u. 15., Győri Péter (a fövárosi önkormányzat szociálpolitikusa) Magyarországi Cigányok Demokratikus Sz. (MCDSZ), 89.04.08., Szolnok, Motor út 3., Dr. Náday Gyula, (aki ma is elnöke a szövetségnek!) Farkas Flórián Gyermekérdekek Mo-i Fóruma 89.04.08., 1156 Kontyfa u. 5.Csizmár Gábor (7 társelnök, 7 titkár!) Phralipe FCSz, 89.04.15., 1146 Dózsa Gy. u. 11. I.11., Osztojkán Béla Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Sz., (MNYEOSZ), 89.04.28.1081 Köztársaság tér 26.(MSZP-székház... és hol voltak a "nyugdíjas egyesületek", akiket tömörítettek?!)Szántó Sándor, Bleyer Jenő (késöbb Üszögi elnevet vette fel, és MSZP-s képvisel lett...) Magyar Helsinki Bizottság (székhely ?), 89.05.19., dr. Pelle Andrea, Kőszeg Ferenc Elvált Apák Érdekvédelmi E. 89.06.16., 1086 Hámán u. 27. ? A LÉT 89.09.11. Guttenberg Műv. Ház, Szabó Miklós Együtt Egymásért Mozgalom, 89.09.28., Beregfürdő, ? POFOSZ 89.09.19. 1145 Colombus u. 11., Fónay Jenő Lakás és Otthontalan Fiatalok Akció Szövetsége (LOFASZ), 89.10.??. 1146 Amerikai u. 96. ? (a TÉT-tagja) Megjegyzések: Megfigyelhető, hogy az 1988-ban (az egyesülési törvény születésének éve!) alakult szervezetek szisztematikusan fedik le a különböző nagy társadalmi problémaköröket. A finomítás 1989-re maradt, s ekkor még (majd 2 évig!) „dübörgött a Népfront”… a.) Rövidítések: a.1. A szervezet területi lefedettségét tekintve Mo = Magyarország(i), T = társadalmi, O = országos, a.2. A szervezettséget tekintve Sz = szövetség, szervezet, E = egyesület, F = fórum M = mozgalom, B = bizottság, Cs = csoport, a.3. A szervezet jellegét tekintve É = érdekvédelmi, I = ifjúsági, Tu = tudományos, Dk = diákkör, BK = baráti kör, K = közhasznú (1991-ben ez a forma a törvény szerint még nem létezett!), C = cigány a.4. Egyéb 0 = a cím, illetve a vezető nincs megadva * Szenv.bet. Mentő Szamaritánus E. = Szenvedélybetegeket Mentő Szamaritánus Egyesület b.) egyéb, ám nem érdektelen megjegyzések 1. A „nagycsaládosok” 1987-ben (!) két egyesületet is létrehoztak, a Lindmayer József vezette „országos egyesület” (rövidítve: NOE…) később Magyar Családszövetségre módosított, és az V. kerületi Március 15-e térre (ma a NOE székhelye) költözött. A Családszövetség működéséről nem találtam adatot, Lindmayer Józsefet többször kerestem, ám családtagjai mindig azt jelezték, hogy „külföldön tartózkodik”, és majd visszahív… Ez nem történt meg. Így nem ismerhettem meg, hogy valójában mi történt Pozsgay Imre előszobájában 1986-ban, amikor Büchler Csaba, dr. Surján László, és mások arra vártak, hogy a főtitkár mikor ad engedélyt az egyesületalapításra… 2. A Vállalkozók Országos Egyesülete sem várta meg az alapítással az egyesülési törvényt… Palotás János jó érzékkel ismerte fel az egyesületi formában való működés lehetőségeit, s ennek komoly hasznát aratta le a taxis-sztrájk utáni tárgyaláson, amely politikai jövőjét egyengette a későbbiek során. Palotás szédítő karrierjének, és az MDF-ből való távozása után megalakított Köztársaság Párt reménykeltő szárnyalásának adó-ügye vetett véget, azóta elérhetetlen… A VOE (később: VOSZ) 1998-as alakuláskor 11 csoport, 12 tagozat működött. (bővebben: A Palotás című fejezetben) A siófoki VOE-csoport vezetője dr. Almach Ottó (Zamárdi, 1998: EMU, képviselő-jelölt ) 3. A Lakosság Érdekvédelmi Tömörülése (A LÉT) – alapítók: Lakásbérlők Egyesülete, Nyugdíjas Klubok Országos Szövetsége, Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, Ingatlankezelési Városgazdálkodási Dolgozók Független Szakszervezete, Szakszervezetek Budapesti Tanácsa. A HNF Budapesti Bizottságának, és kerületi bizottságainak utódszervezetei (Együtt Budapestért Egyesület, Erzsébet-Soroksár Lakossági Egyesület, stb., a későbbiekben ezt részletezem!) LÉT később megalakította a Társadalmi Érdekegyeztető Tanácsot (TÉT), ám a „magyar civillét” jellegzetessége, hogy a HNF fővárosi utódszervezetei a demokrácia szabályaira hivatkozva az alapítót hozták lehetetlen helyzetbe, mire Szabó Miklós létrehozta a Társadalmi Kamarát (ma: Unió), amely az idők során az egyik legnagyobb civil tömörüléssé fejlődött. (az Unióval külön fejezetben találkozhat a T.Olvasó!) 4. Együtt – Egymásért Mozgalom 1989. szeptember 29-30, Beregfürdőn alakult, a Józan Élet Egészség és Családvédő Országos Szövetség, a Református Iszákosmentő Misszió, a szakszervezetek (a kiadványból nem derül ki, hogy melyek?), a Tiszántúli Református Egyházkerület, a HIT Gyülekezete, Józan Élet Baráti Kör, stb. Szervezéstechnikailag érdekes, hogy a törvény megjelenése után 8 hónappal nemcsak egy országos szövetség szerveződött meg, hanem egy több szervezetet átfogó mozgalom is…